Sentinel – A vízkezelés specialistája
Magyarországon a piacon lévő fali gázkazánok jelentős része kombi készülék, amelyek a használati melegvíz (HMV) előállításához rozsdamentes acél lemezes hőcserélőt használnak. A rendkívül szűk járatokkal rendelkező lemezes hőcserélők kifejezetten érzékenyek a vízkőlerakódásra. Ha megvizsgáljuk Magyarország vízminőségi térképét, látható, hogy a területek kb. kétharmadán közepesen kemény vagy kifejezetten kemény a hálózati víz. Ez azt jelenti, hogy az országban üzemelő több százezer gázkazán többsége fokozottan ki van téve a vízkőképződés veszélyének.
A vízkeménység nem más, mint a vízben oldott ásványi anyagok – elsősorban a kalcium és a magnézium – mennyisége. Minél több található ezekből a vízben, annál keményebbnek nevezzük azt. A nemzetközi gyakorlatban ezt a koncentrációt leggyakrabban milligramm/literben (mg/l), vagy Magyarországon a jól ismert német keménységi fokban (dH°) fejezik ki.
Az épületgépészeti problémák szempontjából nem a teljes keménység, hanem annak összetétele a mérvadó. A teljes keménység két fő részből áll: az állandó és a változó (karbonát) keménységből.
A vízkőlerakódásért felelős összetevők magas hőmérsékleten válnak ki a vízből. Amikor a fűtővizet vagy a használati melegvizet 50–55 °C fölé melegítjük, ezek az ásványi anyagok elveszítik oldhatóságukat, és kemény, hőszigetelő vízkőrétegként tapadnak rá a kazán legforróbb pontjaira, például a hőcserélő belső falára. Ez a folyamat mindaddig tart, amíg a friss vízben van utánpótlása ezeknek az anyagoknak.
Műszaki segítségre van szükséged?
Szakértő csapatunk segít a számodra legjobb megoldás kiválasztásában.